TDK

Társtémavezető: Dr. Aschermann Zsuzsanna

A dopamin agonista kezelés és az impulzus kontroll zavar kapcsolata Parkinson kórban

Társtémavezető: Dr. Karádi Zsófia Nozomi

Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) és nyitott foramen ovale(PFO) egyaránt önálló rizikófaktora a ischaemiás stroke-nak, együttes jelenlétük növelheti kriptogén stroke kialakulását, ezekre vonatkozó adataink azonban hiányosak, többnyire esettanulmányokon alapulnak.

A fokozott stroke kockázat hátterében az OSAS következtében létrejövő nyomásváltozások állhatnak: ez az egyébként tüneteket nem okozó PFO megnyílását eredményezheti, következményes jobb-bal shunttel és artériás embolizációval.  Vizsgálatainkban az ischaemiás stroke, nyitott foramen ovale és obstruktív alvási apnoe kapcsolatát szeretnénk jobban megismerni és ezáltal is segítve a stroke primer és secunder prevenciós kezelését.

Hazánkban évente mintegy 25 ezer akut stroke esemény történik, amely esetek túlnyomó többségében a mentőszolgálat végzi az első ellátást. Kiemelten fontosak a korán meghozott diagnosztikus és terápiás döntések, valamint a betegutak korai megszervezése. Kutatásainkban a prehospitális ellátás szerepét vizsgáljuk az akut ischaemiás stroke ellátásban és optimalizálási lehetőségeket vizsgálunk.

A primer ciliumok szerepe a cuprizone által indukált kísérletes demyelinizációs modellben

A repetitív transzkraniális mágneses stimuláció szerepe a neurológiai kórképek kezelésében

Társtémavezető: Dr. Ács Péter

A sclerosis multiplex állatkísérletes modelljeinek neuropathológiai vizsgálata

A tünetek megjelenésétől a betegség diagnózisáig eltelt idő és annak klinikai jellemzői myasthenia gravisban

A vékony-rost neuropathia (SFN) a polyneuropathiák egy speciális típusa, ahol az Adelta és C rostok szelektív károsodása alakul ki, a klinikai tüneteket ennek megfelelően a neuropathiás fájdalom uralja.

A munka célja a Neurológiai Klinika beteganyagának elemzése: az idiopathiás és a szekunder SFN betegek összegyűjtése, az etiológiai faktorok elemzése. A vizsgálat során kiértékeljük a punch biopsziával nyert mintákat és összevetjük a klinikai adatokkal. A neuropathiás tüneteket nemzetközileg elfogadott pontozó skálákkal rögzitjük, valamint elkészítjük a betegek kvantitatív sensoros vizsgálatát.

Szívműtétek – mind nyitott nagyműtétek, mind minimál invazív beavatkozások – során kis százalékban agyi embolizáció fordulhat elő szövődményként. Ezen embolizációkat intraoperatívan monitorozni tudjuk transcraniális folyamatos doppler-monitorozással. A kapott HITS-ek (high intensity transient signal) alapján pedig az embólus fizikai tulajdonságaira, ezek alapján pedig pontos eredetére tudunk következtetni. Vizsgálatunk során ezeket az embolizációkat rögzítjük intraoperatívan, majd az eredmények értékelése történik, mely eredményeket a betegek adataival korreláltatunk klinikailag hasznos összefüggések (anamnesztikus, műtéttechnikai, klinikai) kinyerése céljából.

Társtémavezető: Dr. Horváth Réka

Agyi lateralizáció vizsgálata egészségesekben és epilepsziás betegekben

Társtémavezető: Dr. Horváth Réka

Agyi lateralizációt befolyásoló tényezők

A munka során elemezzük az ALS betegek klinikai kórlefolyását, elektrofiziológiai, izombiopsziás és MRI vizsgálati
eredményeit.

Kísérletes munka, mely során megismerkedhetsz a stimulátor beültetés technikájával, a műtét alatti elektrofiziológiai vizsgálatokkal és az elektrofiziológiai jelenségek értékelésével.

Társtémavezető: Dr. Rozgonyi Renáta

A stroke kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Az egyik, keveset vizsgált etiológiai faktor az alvásfüggő légzészavarok ezirányú szerepe. Annak ellenére, hogy az alvásfüggő légzészavarok patofiziológiája ismert, s összefüggésbe hozható a stroke kialakulásával, s emiatt a primer és szekunder stroke prevenció szempontjából is fontos, a napi diagnosztikába még nem épült be megfelelő módon. Jelen téma keretében az obstruktív alvási apnoe szerepét vizsgáljuk a stroke akut fázisában poligráfiás módszerrel.

Társtémavezető: Dr. Ács Péter

Az elsődleges ciliumok és a cuprizone által kiváltott kísérletes demyelinizáció kapcsolata

Társtémavezető: Dr. Ács Péter

Az oligodendroglia sejtek fejlődése és a cuprizone által kiváltott kísérletes demyelinizáció

Az akut ischaemiás stroke a világ egyik vezető haláloka és a tartós rokkantság egyik leggyakoribb előidézője. Az elmúlt években számos előrelépés történt a diagnosztikus eszközök és a terápiás lehetőségek fejlődésének terén, azonban egyelőre akut stroke-ban is jól használható biomarkert/biomarker panelt nem sikerült találni. Kutatásainkban a stroke diagnosztizálásában, a terápiás döntések meghozatalatában és a hosszútávú kimenetelek előrejelzésében alkalmazható biomarkereket keresünk. Kutatásaink felölelik a proteomika, a metabolomika és a transzkriptomika területeit is.

A carpalis alagút szindrómát (CTS) a leggyakoribb kompressziós mononeuropátiaként tartjuk számon, napi szinten diagnosztizáljuk. A betegség végleges megoldását a jelenlegi ajánlások szerint a neuronolysis jelenti. Az irodalomban nagy számban találhatók publikációk, melyek az operáció sikerességét befolyásoló prediktív faktorok vizsgálatával kapcsolatos eredményeket mutatják be. Ezek között vérvételből meghatározható biomarker molekulák éppúgy szerepelnek, mint különböző elektrofiziológiai ill. ultrahang paraméterek.

Vizsgálatunkban hasonló biomarkerek vizsgálatát tűztük ki célul, első sorban vérvétel, valamint elektrofiziológiai vizsgálatok segítségével.

Társtémavezető: Dr. Tóth Márton

COVID 19 vírusfertőzés lehetséges neurológiai vonatkozásainak elemzése, a PTE KK Neurológiai Klinikán kezelt beteganyagból készült adatbázis felhasználásával.

Nagyérelzáródás esetén egyértelmű evidencia van arra, hogy az eret elzáró thrombus mechanikus eltávolítása javítja a funkionális állapotot és a halálozást csökkenti. Distalisabb, kis ereket érintő elzáródások esetén az irodalomban kevesebb evidencia áll rendelkezésre.

A munak során a Neurológhiai Klinika által gondozott dystrophia myotonicás betegek klinikai, genetikai és szövettani (izombiopsziás) leleteinek elemzése történik.

Epilepszia betegségben jellemzőek lehetnek az ún. rohamtriggerelő faktorok, melyek rövid latenciával képesek kiváltani az epilepsziás rohamot. Ismertek gyakoribb (például villódzó fények, alvásmegvonás, alkoholfogyasztás, fronthatás) illetve ritkábban előforduló hatások (például evés, zenehallgatás, meleg vízben fürdés). Kutatásunk során e faktorok vizsgálatát tervezzük.

Társtémavezető: Dr. Pál Endre

Gyógyszerrezisztens epilepsziás betegek rezektív epilepsziasebészeti műtétét követően keletkezett mintáik kórszövettani feldolgozása. Az alapdiagnosztikán felül immunhisztológia is a metodikai tárban szerepel. A festéseket a tudomány legújabb eredményeinek megfelelően szükség esetén megújítjuk.

Az ischaemiás stroke világszerte jelentős egészségkárosodást okozó, jellemzően időskori betegség. Mintegy 15%-ban azonban fiatalkosi megjelenésű, ezek döntő többsége specifikus etiológiai csoportot alkot. Ezen kórokok egyre inkább felismerésre kerülnek az extenzív kivizsgálás kapcsán.

Kutatásunk során a fiatalkori stroke etiológiák részletes irodalmi áttekintése mellett egy gyakori kórok, a patent foramen ovale (PFO) ultrahangos diagnosztikai eredményeit is áttekintjük, jobb-bal shunttevékenység igazolása esetén a betegeknél minimálinvazív beavatkozás történik, majd ambulánsan kontrolláljuk őket.

A TDK munka során a hallgató irodalmi áttekintésen kívül a betegágy melletti, illetve ambuláns betegellátásban is aktívan részt vesz.

Társtémavezető: Dr. Horváth Réka

Fokális és generalizált epilepsziás betegek vizsgálata a legmodernebb MR technikák alkalmazásával

A munka célja a különböző izombetegségeknél a betegek állapotának felmérése és követése önkitöltő tesztekkel, izomerő, járásteszt (6MWT), terheléses teszt (laktát meghatározással), funkcionális skálák felvétele.

Gyógyszerrezisztens epilepsziás betegek számára a rezektív műtét nyújt lehetőséget a rohammentességre. A rohammentes kimenetelben pozitív prediktív értékkel bíró faktorok meghatározása a fő célja a munkának.

.

Gyógyszerrezisztens epilepsziás betegek számára a rezektív műtét nyújt lehetőséget a rohammentességre. Azonban MR-negatív esetekben, valamint diszkordáns vizsgálati eredményekkel bíró MR-pozitív esetekben intracranialis EEG elvégzése válik szükségessé, az epileptogén zóna meghatározása és ezt követően a rezektív műtét elvégzése céljából. Pathológiás és fiziológiás nagyfrekvenciás oszcillációk  elemzése, a rohammentes kimenetelben pozitív prediktív értékkel bíró faktorok meghatározása a fő célja a munkának.

Az akut stroke kezelésében 4.5 órán belül intravenás thrombolysisre, nagyérelzáródás esetén pedig mechanikus thrombectomiára is van lehetőség. A két kezelési modalitás egymást követő alkalmazása befolyásolhatja a kimenetelt, prognózist.

Társtémavezető: Dr. Darnai Gergely

Kognitív funkciók vizsgálata sclerosis multiplexben

A kutatás során a krónikus Lyme-kór szerteágazó tünetrendszere részeként szereplő, eszméletvesztéssel járó rosszullétek tünettanának (szemiológiájának) vizsgálatát tervezzük.

Társtémavezető: Dr. Pusch Gabriella

Neurológiai Klinikán krónikus neurogén fájdalom miatt vizsgált és kezelt betegek vizsgálata, állapotának követése, adatainak feldolgozása.

A rutin elektrofiziológiai gyakorlatban az alagút szindrómák diagnosztikája első sorban az elektroneurográfiás vizsgálatok során kimutatható fokális jellegű patológiás eltérésekre épül. Vizsgálatunkban kvantitatív EMG vizsgálati módszereket alkalmazva a korai motoros érintettség jeleit és azok klinikai jelentőségét vizsgáljuk. Betanulás után a hallgató felügyelet mellett önállóan is végezhet vizsgálatokat.

Láz provokálta epilepsziás rohamok – Dravet spektrum betegség klinika és genetikai aspektusai felnőttkorban

Irodalmi áttekintés. Amennyiben kísérletes munka érdekel, úgy javasoljuk a „Mély agyi stimulációs kezelés hatékonyságának vizsgálata” című témakiírást.

Mély agyi stimulációs kezelés 25 éves múltra tekint vissza. Annak ellenére, hogy világszerte már több mint 100.000 beteg részesült mély agyi stimulációs kezelésben, a módszer hatásmechanizmusa még nem kellőképpen tisztázott. A téma keretén belül funkcionális képalkotás segítségével próbáljuk a hatásmechanizmust megismerni.

Kísérletes téma, mely során lehetőséget biztosítunk a mély agyi stimulátor beültetésen átesett betegeknél bekövetkezett javulás vizsgálatára. A betegek állapotfelmérése részben önállóan betegvizsgálattal, részben videofelvétel alapján végezhető előzetes betanítást követően. Amennyiben irodalmi munka érdekel, úgy javasoljuk a „Mély agyi stimuláció alkalmazása Parkinson- kórban, esszenciális tremorban és disztóniában” című témakiírást.

A munka során a Neurológiai Klinika mitochondrialis betegeinek szindrómákba sorolása, regiszter készítése, az izombiopsziás minták elemzése.

Társtémavezető: Dr. Orsi Gergely

MR-kompatibilis EKG vizsgálatok a magasabb szellemi funkciókat és fájdalmat kísérő vegetatív tünetek elemzésére

Társtémavezető: Dr. Ács Péter

Neuroimmunológiai betegségek klinikai lefolyása és a jelenleg alkalmazott kezelések hatékonysága

A téma az érdeklődésednek megfelelően lehet irodalmi és kísérletes is. Lehetőséget biztosítunk, hogy bekapcsolódj a Neurológiai Klinikán folytatott gyógyszeres, műtéti vagy egyéb non-invazív technikák hatékonyságának klinikai vizsgálatába. Előzetes betanítást követően részben önállóan is végezhető.

Nagyér elzáródás okozta ischemiás strokeban sokszor több órával az ictust követően kerülnek primer ellátásra a betegek. Perfúziós CT technikával qvantifikálható a még megmenthető terület nagysága, így szelekciós eszközként használható az endovascularis ellátásra alkalmas betegek kiszűrésében.

A munka célja, hogy az elmúlt évek során, a Neurológiai Klinikán diagnosztizált polyneuropathiás betegek anyagát áttekintsük.

Az elektrofiziológiai vizsgálatok alapján a betegeket axonalis, vagy demyelinisatios csoportba soroljuk, majd az elkészített kiegészítő vizsgálatok alapján etiológiai szerint osztályozzuk betegeket.

Összehasonlítjuk a tünetek eloszlását a különböző típusokban, a liquorvizsgálat eredményét, valamint a kezelésre adott választ.

A későbbiekben specifikus biomarker vizsgálatokat tervezünk a betegek liquor és serummintáiból, azaz ELISA módszerrel mérünk neurofilament fehérjét, ami az axonjárosodásra ad információt, myelin fehérjéket (pl. MOG, MAG, )valamint a "nodopathiákban" szerepet játszó ellenanyagokat (pl. gangliozid, Neurofascin, CNTN2, NF155, NF186).

Társtémavezető: Dr. Darnai Gergely

Pszichoterápiás lehetőségek sclerosis multiplexben

Epilepszia betegségben jellemzőek lehetnek a rosszullétet bevezető, ún. epilepsziás aurák. Kutatásunk során ezen aurák vizsgálatát tervezzük, a gyakoribb előfordulást mutatóak (például epigasztriális, olfaktoros, gustatoros, mnesztikus) mellett, kifejezetten a ritkábban előforduló aurákra fókuszálva (például komplex hallucinációk, orgazmikus, extatikus aura).

A munka során a klinikán gondozott betegek klinikai és laborparamétereinek, speciális motoros teszt eredményeinek  (RULM, HFMSE, 6MWT) feldolgozása lenne a cél.

Terápiarezisztens epilepszia DBS (mélyagyi stimulációs) kezelése

Terápiarezisztens epilepszia vagus ideg stimulációs kezelése 

Kísérletes munka, mely során lehetőséget biztosítunk a Parkinson-kórban és az esszenciális tremorban észlelhető remegés műszeres vizsgálatára. A vizsgálat előzetes betanítást követően részben önállóan is végezhető.

Társtémavezető: Dr. Rozgonyi Renáta

A fejfájásokat alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk, primer és secunder fejfájásokra. Migrén a primer fejfájások közé tartozik, mely Magyarországon kb egy millió embert érint. A klasszikus migrén általában féloldali, lüktető fejfájásként jelentkezik, melyet fény-és hangérzékenység, vegetatív panaszok (hányinger, hányás) kísér, jelentkezhet aurával vagy aura nélkül.  Kezelésében rohamterápiás (roham akut megszüntetése) illetve intervallum terápiát (rohamszámok gyakoriságának csökkentés) különböztetünk meg. Rohamterápiás gyógyszert alkalmazunk, ha a rohamok száma nem több, mint 6-7, e felett intervallum terápia beállítása indokolt. A „fremanezumab” (Ajovy) egy monoklonális antitest, mely szelektíven kötődik a CGRP (calcitonin gene related peptid) ligandhoz, ezáltal rész véve a migrén patofiziológiájában, subcutan injekció formájában adható be, havonta 1x.

Fázis 3 vizsgálatba (Goadsb et al., Neurology, 2020) bevont krónikus migrénes páciensek esetén, fremanezumab alkalmazását követően mind a fejfájós napok, mind a migrénes napok száma szignifikánsan csökkent placebo-hoz képest, érdemi mellékhatás nélkül (esetleges bőrirritáció az injekicó beadásának helyén). Klinikánkon eddig összesen 15 páciens részesül egyedi méltányossági kérelem alapján fremanezumab adásában. Ezen páciensek adatainak feldolgozása alapján szeretnénk felmérni a fremanezumab hatékonyságát krónikus migrén esetén.

A vékony rost neuropátiára jellemző panaszok, első sorban a gyakorta jelentkező, éjszakai dominanciával fellépő neuropátiás karakterű végtagfájdalmak gyakoriak a perifériás neurológiai praxis során. A páciensek egy részénál a panaszok hátterében gyakori kórkép (pl. diabétesz mellitusz, különböző immunológiai kórképek, stb...) igazolódnak, azonban az esetek jelentős részében az etiológia nem kerül felismerésre. A klinikai kivizsgálás során az elektrofiziológiai vizsgálat mellett nagy szerepe van a punch biopsziának, mely a diagnózis felállításához általában nélkülözhetetlen. Manapság azonban – bár korlátozott számban – rendelkezésre állnak modernebb, kevésbé invazív módszerek is a vékonyrost neuropátia igazolására. Ezek közé sorolható az in vivo konfokális mikroszkópia is.

A hallgató a munkája során bekapcsolódhat a Neurológiai és a Szemészeti Klinika kooperációjával zajló vékonyrost neuropátiás vizsgálatokba.

Társtémavezető: Dr. Gyimesi Csilla

Video-EEG monitorozás helye az epilepszia diagnosztikájában